A tanulói felhatalmazás és a hallgatói elkötelezettség kapcsolata a pszichológiai tőke fényében az egyetemi hallgatók körében

Absztrakt

Annak ellenére, hogy a hallgatók elkötelezettségének széles körben elismert jelentősége van a felsőoktatásban a pozitív tanulási eredmények befolyásolásában, beleértve a tanulmányi sikert, a motivációt és az elégedettséget, a hallgatók elköteleződésének csökkenése régóta jelentős kihívást jelent a felsőoktatási intézmények számára. Feltételezhető, hogy a pszichológiai felhatalmazás hatékony stratégiaként szolgálhat a hallgatók elkötelezettségének előmozdítására, különösen a felsőoktatási környezetben. Hiányoznak azonban az ezt a feltételezést igazoló vizsgálatok, különösen az eritreai felsőoktatás kontextusában. Ezenkívül a pszichológiai tőke potenciális közvetítő hatása ebben a kapcsolatban még nagyrészt feltáratlan. E hiányosság pótlásának érdekében keresztmetszeti tanulmányt végeztünk annak vizsgálatára, hogy a tanulói felhatalmazás milyen mértékben befolyásolja a hallgatók elkötelezettségét a pszichológiai tőkén keresztül. A vizsgálat résztvevői egyetemi hallgatók (N = 448) voltak, akiket kényelmi mintavétellel mértünk fel. Standardizált önbevallásos kérdőíveket használtunk a tanulói felhatalmazás, a pszichológiai tőke és a hallgatói elkötelezettség felmérésére a résztvevők körében. Először leíró statisztikákat végeztünk, majd ezt követően a Pearson-féle korrelációt alkalmaztuk a változók közötti hatás vizsgálatára. Végül hierarchikus regressziót használtuk az előrejelző és közvetítő hatások meghatározására. A regressziós eredmények azt mutatták, hogy a magasabb szintű tanulói felhatalmazással és pszichológiai tőkével rendelkező hallgatók magasabb szintű elkötelezettséget mutattak a tanulmányi tevékenységeikben. Továbbá a pszichológiai tőke részben közvetítette a tanulói felhatalmazás és az elkötelezettség közötti kapcsolatot, ami arra utal, hogy a tanulói felhatalmazásnak közvetlen és közvetett hatása van a diákok elkötelezettségére. Ezek az eredmények értékes információkkal szolgálhatnak a felsőoktatási intézmények számára, amelyek a tanulók felhatalmazásának és a pszichológiai tőkének az előmozdításával igyekeznek növelni a hallgatók elkötelezettségét. Ezen túlmenően a tanulmány rávilágíthat a tanulói felhatalmazás, a pszichológiai tőke és a hallgatói elkötelezettség közötti dinamikus kölcsönhatásra, hasznos és gyakorlati útmutatást nyújtva az oktatók és a döntéshozók számára, akik a hallgatók oktatási eredményeinek javítására törekednek.